Oltani vagy nem oltani – ez itt a kérdés
Szemlézte: Hírszerkesztõ
2022.10.08. 21:35
Dr.
Salvador Macip spanyol származású amerikai orvos, kutató, tudományos
szerző a Medscape blogjában írt arról, hogy vajon mennyire van szükség
egy újabb emlékeztető Covid-oltási kampányra a teljes populációban.
Miközben
világszerte számos ország az újabb, őszi Covid-elleni oltási programot
tervezi, egyértelműen látszik, hogy a lakosság egy részében egyre inkább
csökken az érdeklődés az emlékeztető vakcinákkal szemben. Ehhez az is
hozzájárul, hogy az élet legtöbb területén visszatért a normalitás
érzése is az emberekben.
Dr. Macip
azonban arra figyelmeztet, ne feledjük el, hogy az alacsony és stabil
esetszámok, a csökkenő halálozás és a régi kerékvágás visszatérése mind a
vakcinának köszönhető. Arról azonban hajlamosan vagyunk megfeledkezni,
hogy a Covid-elleni oltóanyag soha nem ígérte, hogy örökké védeni fog
minket a vírustól.
Szemben ugyanis
például a mumpsz-rubeola-kanyaró elleni védőoltással - ami gyerekkorban
beadva utána egész életünkre védelmet biztosít -, a koronavírus elleni
vakcina nem ígér hosszú távú antitesteket; az immunitásunk az idő
előrehaladtával lassan elkopik.
A
lényeg itt a lassan szón van, ugyanis ez nem jelenti azt, hogy akik
eddig beadatták az összes Covid-ellni vakcinát, most hirtelen teljesen
esendőek a betegséggel szemben: még ha legutoljára idén év elején is
kaptak emlékeztető oltást, akkor is nagyjából 85 százalékos védettséget
élvezhetnek a súlyos betegséggel szemben. Azaz a hospitalizáció esélye
továbbra is alacsony a számukra.
Felmerülhet
persze a kérdés, hogy akkor miért is bajlódna bárki egy újabb booster
beadatásával. A válasz az, hogy azért, mert a vizsgálatok szerint ezzel
99 százalékra emelhetjük a védelmünket. Az ugyan továbbra is vita tárgya
lehet, hogy tíz százaléknyi immunitásemelkedés megér-e teljes országnyi
oltási kampányokat. A szakértő szerint ez már a számok játéka.
Adva
van egy a téli időszak felé haladó északi félteke és egy továbbra is
extrém fertőző vírus: ebből könnyen következtethetünk arra, hogy
hamarosan emelkedő esetszámokat várhatunk, kiváltképp ha semmi extra
óvintézkedést nem vezetünk be. Ilyen körülmények között a szerző szerint
a tíz százalékos védelem összességében meglehetősen sok embert óvhat
meg a haláltól, így jó beruházásnak hangzik.
Dr.
Macip annak a lehetőségét is felveti, hogy az új oltási kampány csak a
legnagyobb kockázatú betegeket célozza meg. Ebbe az alapbetegségekkel
rendelkező és az idősebb személyek is beleértendőek. A hospitalizáció
szempontjából legkiszolgáltatottabb életkori csoport alsó határa
vizsgálatonként és országonként is változik. Vannak, ahol 50, máshol 65
éves kor felett kezdik el intenzíven átoltani a populációt.
A
szakértő szerint mivel a vakcina biztonságossága jól ismert, itt
érdemes volna a nagyobb merítést választani, ugyanakkor mindenképpen a
legidősebb korosztály maradéktalan beoltására fókuszálni az energiákat.
Már
csak az a kérdés marad, hogy melyik vakcinát is adjuk. Macip
tapasztalata szerint a szakirodalom nem egyértelmű annak tekintetében,
hogy fontos-e omikron-specifikus oltóanyagra váltanunk. Sokan úgy vélik,
hogy ha elérhető a vakcina, akkor hasznos lehet, hiszen az omikron
infectiók hatékonyabb és többféle antitesteket aktiválnak, az új
variánsok pedig jobban megkerülik a védekezőrendszerünket. Azonban a
legfrissebb kutatások szerint nem biztos, hogy a régi és új formula
olyan nagyon különbözne.
A szakértő
javaslata az, hogy minél előbb oltsuk be az időseket (akár a
középkorúakat is) és a magas rizikójúakat a jelenleg könnyen elérhető
emlékeztető vakcinákkal, lett légyen az a legújabb vagy régebbi formula.
Ezzel viszonylag nagy terhet veszünk le a kórházak válláról és
megspórolhatunk számos komplikációs és halállal végződő esetet az
előttünk álló tél során.
Érdemes
hozzászoknunk, hogy a következő években ez, az évenkénti emlékeztető
oltás lesz a megoldás – pontosan úgy, mint az influenza esetében is.
forrás: webdoki