Az eredeti beszélgetés megtekinthető : itt
Összefoglaló:
Mi az előrejelzés, mire számítsunk az ötödik hullámban? Miben más az omikron az eddigi variánsokhoz képes?
Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója a beszélgetés elején ismertette, hogy minden variáns, így az omikron esetében is három alapvető tulajdonságot vizsgálnak, amikor megjelenik.
- Az egyik a terjedési képesség: az omikronról már tudják, hogy kétszer olyan gyorsan terjed, mint a delta. Ennek megfelelően Magyarországon látható is, hogy például a főváros esetében 4 hét kellett amíg a járvány csúcsára eljutott a delta hullámkor, ez az omikronnál két hét alatt zajlott le. Tehát, a gyors terjedés Magyarországon is megjelenik.
- A másik az immunelkerülő képesség, a szakirodalom szerint az omikron variáns képes kikerülni a természetes úton vagy vakcinával megszerzett immunitást. Az oltottak is megfertőződhetnek, ezért nagyon fontos, hogy ők is hordjanak maszkot, viszont a súlyos lefolyás elleni védettséget a vakcinák jól megtartották.
- A harmadik szempont pedig, hogy mennyire okoz súlyos megbetegedést a variáns. Az omikronnál alátámasztott, hogy ritkábban okoz súlyos lefolyást, különös tekintettel az oltottakra. Az oltatlanoknál továbbra sem mondható el, hogy az omikron enyhe lefolyású megbetegedés lenne.
Magyarországon tavaly az 52. héten kezdődött a járvány, a fővárosban és Heves megyében, egyértelműen a fiatal korosztályoknál. 2022 első hetében gyakorlatilag az egész országra kiterjedt, minden megyében nő a fertőzések száma. Egyértelműen a 18-25 évesek, illetve az iskolák megnyitása óta a 10-19 évesek megbetegedési gyakorisága a legnagyobb, és már látható az áttevődés az idősebb korosztályokra is. Egyelőre a 25-64 éveseknél látható a nagyobb növekedés, de azt az eddigi hullámokból már lehet tudni, hogy a fiatalokról az idősekre való áttevődés akár 3 hetet is igénybe vehet, így ez még előttünk áll - részletezte.
Enyhébb tüneteket okozhat az omikron, inkább a felső légutakra lokalizálódik és nem a tüdőre. A fertőzési mechanizmusa a mutációk és a variabilitás következtében úgy változott, hogy máshogy történik a sejtbe lépése a korábbi variánsokhoz képest. Egy külföldi tanulmány bizonyította, hogy az első két alapoltás után a harmadik, megerősítő oltás nagyon jelentős az omikron variáns elleni védekezési stratégiában is - húzta alá Jakab Ferenc virológus professzor, aki kiemelte, hogy
A JÁRVÁNY SORÁN NEM EGYÉNI, HANEM TÁRSADALMI SZINTEN KELLENE GONDOLKODNI.
"Ha rengeteg fertőzöttnek csak egy pici szelete, aki kórházba kerül, azzal már telítődik az egészségügyi rendszer, és azzal ott vagyunk ahol a part szakad, még akkor is, ha enyhébb tüneteket okoz az omikron" - mondta, kiemelve, hogy
EZ A VARIÁNS FUTÓTŰZKÉNT TERJED,
ezért az összefogásnak kiemelten nagy jelentősége lesz és a társadalmi egységben való gondolkodásnak.
Oroszi Beatrix rávilágított arra, hogy a mostani járványhullám attól függ különbözni az előzőektől többek között, hogy lehet, hogy arányaiban nem lesz olyan sok a súlyos lefolyású beteg, de ha arra gondolunk, hogy kétszer olyan gyorsan terjed és kétszer annyi embert fertőz meg még ha feleolyan súlyos lefolyású is, akkor is ugyanannyian kerülnek majd kórházba.
ENNÉL IS ROSSZABB, HOGY EGYSZERRE NAGYON SOK EMBER LESZ BETEG, AMELY A HIÁNYZÁSI ARÁNYOKAT MAGAS SZINTRE TORNÁZHATJA FEL.
Ez problémát okozhat a kritikus infrastruktúrában, az oktatásban, a tűzoltóknál, a rendőrségnél és még sorolhatnánk. Az egészségügy pedig erre sokkal érzékenyebb, hiszen ott nem kell 10 százalékos hiányzási arány, elég 3-4 százalék ahhoz, hogy fennakadások legyenek az ellátásban. Az egyéneken múlik az, hogy az omikron terjedését visszaszorítsák olyan szintre, amely még nem okoz fennakadást a társadalom működésében. Sok országban problémát jelent ez, amelyre Magyarországnak is fel kellene készülnie az ötödik járványhullámban.
A kórházba kerülés az egészségügyet terheli majd nagyon. Az oltás felvétele nem magánügy, hanem azé is, hogy súlyos betegséggel senki ne kerüljön kórházba - fűzte hozzá Szekanecz Zoltán. A professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos szerint a védekezésnek három pillére van, az oltás mellett a nyájimmunitás és a védelmi rendszert említette. Azok a vakcinák alkalmazhatók legjobban az omikron ellen, amelyek a T-sejtes választ indukálják, ezek pedig a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen.
Jakab Ferenc szerint az első és a második alapoltás beadása nagyon fontos, a harmadiké pedig kritikus lehet. Az omikron esetében is már tanulmányok bizonyítják, hogy van értelme a harmadik oltás felvételének. Egy járvány kellős közepén különösen fontos, hogy az immunrendszerüket az emberek ébren tartsák, ebben kulcsfontosságú szerepet tölt be a harmadik oltás. Véleménye szerint
AZ OLTÁS MINDEN ESETBEN HOSSZABB, HATÉKONYABB ÉS ERŐSEBB VÉDETTSÉGET AD, MINT A TERMÉSZETES FERTŐZÉS.
Oroszi Beatrix úgy véli, hogy nem vitás, hogy a védőoltás a legjobb eszköz a súlyos lefolyás kivédésére. Magyar adatok szerint is alapvetően az oltatlanoknak, illetve a nem megfelelően immunizáltaknak - például akik csak egy oltást kaptak - a kockázata a súlyos lefolyásra, halálos kimenetelű Covid megbetegedésre ötszöröse a megfelelően oltottakénak.
Szükség lesz-e negyedik oltásra, és ha igen, hányszor lehet emlékeztető oltást adni?
Szekanecz Zoltán ismertette, hogy egy vizsgálat már utal arra, hogy az immunbetegségben szenvedőknek szüksége lehet a negyedik oltásra, másnak nem. Az oltások megterhelik az egészségügyi rendszereket, így ezért sem lehet vállalni a beadásokat rendszeresen. A WHO szerint a harmadik oltás egyértelműen kellett, hiszen csak utána alakul ki védettség az omikron ellen, ugyanakkor azt követően meg kell vizsgálni az alternatívákat az újabb variánsokhoz való alkalmazkodás során. A vakcinagyártók egyébként már dolgoznak az új oltóanyagokon - tette hozzá.
Oroszi Beatrix szerint jelenleg az elsődleges cél a rendelkezésre álló oltóanyagkészlet legoptimálisabb felhasználása. Ha növelik a hozzáférést az első és a második dózisokhoz, valamint az emlékeztető oltásokhoz, azzal csökkenthető a variánsok megjelenésének a valószínűsége. Negyedik oltást orvosi indikáció alapján kellene adni immunhiányosoknak, olyan krónikus súlyos alapbetegségben szenvedőknek, akiknek a védelemre fokozottan szükségük van.
NEGYEDIK OLTÁSRA VALÓSZÍNŰLEG SZÜKSÉG LESZ, DE NEM A MOSTANI VAKCINÁKKAL, HANEM OLYAN FRISSÍTETT OLTÓANYAGOKKAL,
amelyek már az új, cirkuláló variánsokat tartalmazzák majd. Ez álláspontja szerint leghamarabb ősszel lesz aktuális, vélhetően addig már lesznek oltóanyagok, amelyek nemcsak egy, hanem több variáns ellen is védelmet nyújtanak majd az akkor aktuálisan cirkuláló variánsok ellen. Jelenleg a harmadik dózis és a maszkviselés megfelelő védelmet nyújt az omikron ellen. Járványügyi szempontból a pandémiának csak úgy lehet véget vetni, ha mindenkinél sikerül felépíteni azt a védelmet, amelyet jelen pillanatban a legnagyobb teljesítményben és legbiztonságosabban a vakcinák képesek nyújtani.
Lehet-e már látni, hogy mikor és hogyan lesz vége a koronavírus járványnak? Megszelídül-e valaha a kórokozó?
Jakab Ferenc szerint az omikron még nem a vége a koronavírus-járványnak. Előbb-utóbb elképzelhető, hogy ez a koronavírus le fog gyengülni olyan szintre, hogy ténylegesen szezonális nátha jellegű megbetegedést okoz majd, de itt még nem tart. Jelenleg az egyéni védekezés mellett a társadalmi szerepvállalás jelentősége nagyon fontos, különösen most, az omikron hullám elején, hogy ne terhelődjön túl az egészségügyi rendszer, és ne legyenek fennakadások a kritikus fontosságú szektorokban.
MINDENKI AZT SZERETNÉ, HOGY VÉGE LEGYEN A JÁRVÁNYNAK, EZÉRT KÖZÖSEN KELL TENNI.
Oroszi Beatrix elmondta, hogy 2021 a variánsok éve volt, az idei év sem lesz máshogy.
Ideje lenne elfogadni azt a tényt, hogy meg kell tanulnunk végre együtt élni ezzel a vírussal,
és ki kellene alakítani azokat a szabályokat, együttélési normákat, rendszereket, amelyek lehetővé teszik, hogy minél nagyobb biztonságban érezzük magunkat a hétköznapokban" - szögezte le, hangsúlyozva, hogy a koronavírus alapvetően nagyon sikeres abból a szempontból, hogy könnyen adaptálódik, gyorsabb és gyorsabb terjedési képességű variánsok érkeznek, sőt immunelkerülő képesség tekintetében is van evolúció.
MAGA A VÍRUS NEM BIZTOS, HOGY MEGSZELÍDÜL, A VÉDEKEZÉSÜNK LEHET HATÉKONYABB.
Kitért arra is, hogy a vírus a tünetek megjelenése előtt 48 órával már fertőz, a legtöbb fertőzés ekkor és a tünetek megjelenésekor történik meg. Tehát, ez a vírus megfertőz bárkit még mielőtt a gazdaszervezetnél súlyosra fordulnának a tünetek.
(Portfolio)